Opera látogatás

A Magyar Állami Operaház nem csupán a zene és a tánc szentélye, hanem egyben történelmi emlékmű is. 1875-ben kezdődött az építése Ferenc József, Ausztria császárának és Magyarország királyának engedélyével és anyagi támogatásával. Az épület tervezését és kivitelezésének vezetését Ybl Miklós végezte. Kapuit 1884. szeptember 27-én nyitotta meg a közönség előtt.

Az Operaház homlokzata és belső díszítése itáliai reneszánsz stílusban készült, a nézőtér befogadóképessége 1200 fő. Az Operaház átadásakor korának legmodernebb színpadát tudta magáénak, a világon itt használtak elsőként vasszerkezetű, vízhidraulikával működtetett színpadot. Az Operaház 1980-ig folyamatosan működött. Az épületet és annak színpadát 1980 és 1984 között teljesen felújították. A főbejárati csarnok mennyezetét Székely Bertalan festményei díszítik, melyek a kilenc múzsát ábrázolják. A nézőtéri büfé falfestményeit Feszti Árpád készítette.

A kilenc kép összefoglaló képe: A természet hangjai. Az Operaház két díszterme a Vörös Szalon, mely a Királyi Páhollyal csatlakozik, és a Székely Bertalan Terem melyből a Főhercegi Páholyba lehet átjutni. A Vörös Szalon mennyezeti képei Than Mór, a Székely Bertalan terem freskói Székely Bertalan munkái. A székely Bertalan terem falain század eleji művészek portréit állították ki. A háromszintes barokk kialakítású nézőtér középpontja a Királyi Páholy. A több mint két tonna súlyú bronzcsillár gyönyörűen megvilágítja a nézőtér 24 karátos aranyozását.

A kupolafreskó Lotz Károly Olympos című műve. A harmadik emeleti oszlopfőkön, a nagyfestmény körül, kis puttózenekar játszik. A Királyi Feljáró emeleti galériáját hatalmas itáliai márványoszlopok díszítik. A mennyezeti motívumok Scholz Róbert munkái, a falak lunettáiban Aggházy Gyula tájképei láthatók. A lépcső két oldalán folyosók vezetnek a Székely Bertalan Terembe, ahol a falak díszítését az 1980-84-es felújításkor nem cserélték ki.A Királyi Bejárótól egy reprezentatív lépcső vezet az első emeleti dísztermekhez. A lépcső lábainál egy-egy apród szobra őrködik Ferenc József és Erzsébet királyné monogramját viselve pajzsaikon.

A büfé mennyezetét Vastagh György Dionüszosz, a bor és a mámor istenének születését, győzelmét és nevelését bemutató három részes képsora díszíti. A büfét három oldalról a csodálatos nemestölgyfa burkolatú dohányzó folyosó veszi körül, ezen keresztül lehet kijutni a nagyteraszra. Az operaház díszes főlépcsője vezeti a közönséget a főbejárattól a nézőtérre. A főlépcső központi fordulójánál Erkel Ferenc, az Operaház első főzeneigazgatója, az egyik legfontosabb magyar zeneszerző mellszobra áll. A lépcső földszinti tartóoszlopai alól a lépcső mennyezetét látni, melyem Than Mór: A zene ébredése és diadala-című képcsoportja látható.